Vasárnap este azért jól szétcsaptuk magunkat, biztos ami biztos. Rákészülünk a jövő hétre. Hogy az eleje jó legyen, és ha rossz lenne, akkor se rossz legyen hanem jó, mert a rossz nem létezik, Darth Vader csak statiszta. Renk a WC-ben körülnéz, relaxálgat, jött az ötlet blogírásra. Renk lehet hogy nem is csak körülnézegetni ment a WC-be, hanem el akarja vinni, jutott eszünkbe - mondta az öreg néne. Renk visszajött, de nem jó neki. Azt még nem néztem meg ellopta-e a WC-t, majd egy arra alkalmasabb pillanatomban megnézem. Káó.

Háttal nem kezdünk mondat.

Pár hét pihentem, rámfért, a vizsgák sikerültek, nem basztak ki, megjött Amerika. Olyan nagy piázás most valahogy nem alakult Pesten, de amint visszajöttem Pécsre sikerült eszközölni egyet a Kisróka-Kiskorsó-Corner Bermuda-háromszögben, hajnalig. Úgyhogy most ezt is kissé másnapos bélrendszerrel írom. Tortival meg Domóval kezdtünk még fényes délután, a szokásos helyünkön. Domó iszonyat másnapos volt úgyhogy hamar koccolt, mi meg ketten maradtunk tovább, hívtunk 1-2 arcot de offos volt. Pár söri után úgy gondoltuk hogy Kiskorsóba átnézünk "bulacsekk"-re, ehelyett két baszomrészeg fazonnal kezdtünk csocsózni, meg utoléregetni őket véralkoholszintben. Torta valamiért nagyon fel akart menni Cornerbe ugyhogy felmentünk, meg az egyik részeg is velünk tartott, bár akkor már mi is megvoltunk. Corniban 1 csocso (nem tom ki nyert végül) 2 Bodzás Radler, csak úgy acélosan, aztán hazafelé döngettünk/dölöngéltünk, valamikor hajnalban. A Kisróka-Kiskorsó távon még fáztunk, hazafelé már kifejezetten NEM. Itthon levezető Bad Religion nézés, DVD-lejátszó lemerülés, alvás, másnap. Ma is iszákolás lesz, há' péntek van baszod, úgyhogy jó eséllyel holnap is lesz poszt, meg amúgy is kéne, igazából a vizsgák előtt is mulatozGATTUNK. Van is egy félkész nem publikált poszt, amibe leírogattuk ami eszünkbe jutott (Kruci Renk jómagam) hátha valami véletlen folytán kimenne a fejünkből. Majd formát kap és kikerül az izgalmas sztori a röfögő statisztákról, kecskékről. Egyelőre ennyi, uff, "elfogyott a beszélőszervem."

...hát én is megadtam magam a blog-őrületnek és ez született belőle.

A blog nem titkolt célja hogy írásos emlékek is maradjanak görbe éjszakáinkról, amiken majd lehet szörnyülködni, meg röhögni, meg együttérezni (alkalomadtán sírni is). Mivel már most pár éves elmaradással kezdek, kedves Kollégáimmal megpróbáljuk összeszedni az emlék-morzsákat, pár posztba tömörítve, csak hogy meglássuk van-e értelme/jövője a kezdeményezésnek (nincs). Szerintem első posztnak ennyi pont elég is lesz. Ja igen, és a Kelkáposztaember nem felejt!!!