a vég kezdete
2010.01.14. 08:19
...hát én is megadtam magam a blog-őrületnek és ez született belőle.
A blog nem titkolt célja hogy írásos emlékek is maradjanak görbe éjszakáinkról, amiken majd lehet szörnyülködni, meg röhögni, meg együttérezni (alkalomadtán sírni is). Mivel már most pár éves elmaradással kezdek, kedves Kollégáimmal megpróbáljuk összeszedni az emlék-morzsákat, pár posztba tömörítve, csak hogy meglássuk van-e értelme/jövője a kezdeményezésnek (nincs). Szerintem első posztnak ennyi pont elég is lesz. Ja igen, és a Kelkáposztaember nem felejt!!!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
lepkefóbia · http://turi.dzsembori.hu/ 2010.01.17. 08:09:55
A Keklkáposztaember mindenhol ottvan és sohasem felejt. Ezt sohase felejtsd.